Szüdi György: A Föld üzenete (1945.)
Küldjél nékem cipőt, ruhát,Kalapáljál jól ekét;Hadd zenéljen búzát, zabot,Dús tengerit már a rét.Álmaimat csókolgassaTraktor, ásó, kapanyél;Mikor pillám rezgő árnyánA virradat fénye kél.Barázdáim...
View ArticlePéczely Piroska: Hold a füzes felett
A nád, az ér már alszik, hallgatag,a vén füzes susog a hold alatt.A hold lebámul – sápadt... vértelen...és ring, csak ring halotti fényeken.Az éj dalol... a szív jajongva sírés mélyen lent felnyög egy...
View ArticleCzelder Márton: Tavasz, nyár, ősz, tél (1859.)
TAVASZMosolyg a kikelet, nyiló virágai Mint az ifju kornak reménye s álmai: Gyönyörben ringatják a szenvedő kebelt, Miként a harmat, a szomjas virágkehelyt.Zengnek virányain énekes madarak; Dalaik a...
View ArticleThali Kálmán: Az erdő vihar előtt (1859.)
Oly borzasztó mély csend ez itten, Oly szívdöbbentő hallgatás: Bár messziről már dörg a villám, Bár távolról már a vész csatáz.A rojtos lombot nem lendíti – Csak egy sóhajnyi fuvalom; Tücsök se cirpel...
View ArticleAlföldi Géza: Csak a gyökér kitartson
- A fa névtelen gyökereinek ajánlom -Kint a szőlőnkben, emlékszem rája,deszka kunyhónk előtt állottöregapám diófája.Ha vihar támadt - szőlőkötözéskor -dörgött az ég, csattant a villám,füstölt az úton a...
View ArticleÁdám Tamás: Elhagyott diófa
Csodálkozom itt hagytad kedvenc diófád mikor kibuggyant a zöld tudom télen fenyegettek a meztelen ágak és féltél hogy magához rántanak a gyökerek kezedről még le sem kopott a barna folt kötényedben még...
View ArticleAradi Nóra: Hóhullás
Csillagocskákrendszerében,rendben, ahogy rég volt,tiszta testefoszlányaitleszórja az égbolt.Fagyos rögökfelkínáljáktestüket a hónak.Ölelkezőfehérségbebarázdákat rónak.Könnyű kristályszerelmesencsak egy...
View ArticleClik here to view.
Becht Rezső: Soproni évszakok – Ősz
A Hubertusz és a Dudlesz közötti réten úgy pattannak szanaszét a szöcskék a lépés nyomán, mint az üllőn a szikrák a pöröly ütésétől. Bennük még vígan feszül az élet rugója, amely napról-napra lankad a...
View ArticleBíró Pál: Nyár végén*
Sárgul a lomb. Bágyadt napsugár hullA virágok hervatag kelyhére, -Miként búcsúzó, szerelmes ifjú,Bútól halvány lánykája keblére:(S míg búcsúznak szótlanul, aközbenHarmatkönny gyöngye ragyog...
View ArticleClik here to view.
Becht Rezső: Soproni évszakok – Tél
Senki sem mondhatja, hogy ismeri azt a tájat, amelyet csak napfényben, vagy csak ólmos esőben látott. Más a táj nyáron és más télen, más a tavaszi reménységben és más az ősz hervadásában. Az évszakok...
View ArticleLehoczki Károly: Diófák
A ház, ahol laktunk egy faluban állt, fehérre meszelték mind a falakat s mikor elhaladt a tehéncsorda az úton elbődült az ember szerelmében a fujtós pára-por-trágyaszag iránt, megborzongott a háta a...
View ArticleLétay Lajos: Két diófa
Udvarunkon két diófa nőtt volna, ha megnőtt volna,de csak egy van, de csak egy nőtt, csak egynek a szára lett zöld, a másik már rég kiszáradt, nem sarjadt fel diófának, cifra nyelű kis bicskámra...
View ArticleDalmady Győző: Emlékezés egy zivatarról
Gyermek voltam, de jól emlékezem A viharra, melly akkor dühöngött. Most is látom az iszonyu tusát, Melly megrázá az egész földgömböt.Apám, anyám gyakran mondogatták, Hogy ők illyen zivatart nem értek,...
View ArticleClik here to view.
Bársony István: A vadember
- Lajos!... Lajos! Merre kódorogsz már megint, hej?! – hahó! hahó!!... A visszhang hosszasan elnyújtva ismételte: hó!! Kisvártatva a víz túlsó partjáról mordult át valami dörmögés: - Mi az? Jövök... Az...
View ArticleBenedek József: Itt a tavasz (1859)
Itt a tavasz! Itt a tavasz Oh milly öröm! Oh milly öröm! Csak érezem, de nem tudom Elmondani az örömöm.Zöld lesz ujra erdő, mező! Hangos ujra patak, berek! Vidámabbak, mosolygóbbak, Szebbek lesznek az...
View ArticleSárközi György: Hegytetőn
Ismeritek szeptember könnyű szelét, mely a szőke avarba Lágy ujjakkal kotorász, (hisz kedvese aranyhaja az,) S fürge lábbal rugaszkodik a fák borzongó ormain által?Vagy ismeritek a hold bizonytalan...
View ArticleJékely Zoltán: Római február
Hogy élvezhesselek, szép idegen Tavasz, amikor otthon a Tél öldököl még, kunyhók s nagy templomfedelek roskadoznak méteres hó alatt s kemény a földünk, hogy sírgödröt se lehet ásni benne -Hogy...
View ArticleMonoky Sándor: A fa és a madár (Vámfalu, Szatmár m.)
Egy elhagyatott, kopár dombtetőnNemes gyümölcsfa él régóta már.Dús lombja között – mintegy résztvevőn –Fészket rakott egy nótás, kis madár.Körül a tájék puszta, néptelen,Látogatója nagy ritkán akad;A...
View ArticleNagy Zoltán: Vadludak
Hallottad már? A télutón s kora Tavasszal, hűvös éjjelen, ha sár Csillan az utcán s vézna fák sora Magányos sétán elbúsulva vár S már ködbe vesztek utcák és utak S kísért emléke régi könnyözönnek: A...
View ArticleGárdonyi Géza: Március
A tél elhúzódott. Ami kis hó maradt,felszívta a nap, meg beitta a föld.Csak itt-ott az árok mélyén egy rongydarab,mely a fehér király palástjából szakadt.A partokon immár kizsendül a zöld.Egy-egy kerek...
View Article
